- A kard neve Chihoshi. Egy fiatal szellem kovácsolta aki nagyon értett az átkokhoz és varázslatokhoz.

Nagyon hiú volt. Nem akarta hogy ez az általa készített szerinte tökéletes kard olyan kezébe jusson aki nem alkalmas rá. Megtörhetetlen varázslattal bűvölte meg ami szerint csak a utódai nyúlhatnak hozzá. Egy nap egy démon el akarta tőle venni, de a kard megölte. Ekkor a démon utolsó erejével végzetes sebet ejtett a kovácson aki meg is halt. Ez után sok szellem próbált hozzányúlni de senkinek sem sikerült. A kovácsnak öt fia is volt, szándékosan, hisz nem akart semmit a véletlenre bízni. Meg is tanította őket a kard forgatására. Az öt fivér még békésen megosztotta a kardot de amikor nekik is utódaik születtek, hatalmas családi veszekedés tört ki. Végül úgy döntöttek hogy egy hatalmas hegy belsejében elrejtik és többet nem érnek hozzá. Sok idő eltelt utána. Éppen egy nagyon gonosz szellemmel harcoltam abban a hegyben, mikor a szellem megtalálta a kardot. Természetesen megfogta és meghalt. A kard be volt csomagolva mindenféle írással teli papírba. Az írás a Chihoshi történetét tartalmazta és egy csepp vért. A papírra meg volt írva hogy aki megtalálja ne próbálja megfogni mert megöli. A varázslatot ne próbálja feloldani mert nem fog sikerülni. A vér alapján megtalálhatják azt, aki hozzáérhet. Én úgy döntöttem megkeresem. A te szagod csak nagyon kicsit hasonlított arra a vérre ami a papíron van. Túl távolinak, keveredettnek tűnt. Nem akartam kockáztatni az életedet, de örülök hogy így alakult. Ne feledd! Csak te birtokolhatod! Ki kell használnod ezt az előnyt. Ezzel még több szánalmas halandót mészárolhatsz le.

Shironak akarata ellenére is felcsillant a szeme.

- Meg akarom tanulni használni. Mikor megyünk? - ugrott talpra Shiro. Ahányszor csak a halandók gyilkolásáról volt szó, nyugtalan lett. Úgy érezte, most azonnal le tudná mészárolni az egész emberiséget. Hatalmas düh kavargott benne ilyenkor.

- Ne légy türelmetlen. Szeretném ha először a saját fizikai erőddel harcolnál. Arra az esetre ha történik valami a Chihoshi -val. - Narakuban azért kételyek is voltak, hisz Inuyasha elég erős ahhoz hogy valami kárt tegyen ebben a kardban és akkor Shironak nem lenne esélye.

- Minél előbb ha lehet. Szeretnék most már elmenni és bosszút állni. Szóval gyorsan taníts. - Türelmetlen. Nagyon türelmetlen volt már.

- Biztos vagy benne hogy képes lennél embereket ölni? Le tudnád mészárolni a nőket és a gyerekeket is? - semmit sem bízott a véletlenre…..sikerült is ezzel Shirot elbizonytalanítania.

- Öhhhmmm…nem tudom….nem hiszem…Kérlek taníts meg hogy ne féljek gyilkolni.

- Csak gyakorlás kérdése. Gyere velem. Segítek ezt a benned maradt emberi érzést legyőzni.

Kimentek az udvarra, bent hagyva a kardot. Naraku fölkapott a lépcső mellől egy teljesen hétköznapi kardot, majd elhátrált. Álltak egymással szemben vagy fél percig, mikor Naraku elkezdett támadni. Shiro felé bökött a kardal, de ő kitért előle. Naraku újból támadott, most Shiro egy jó nagyot csapott a kardra.

- Ne csak a kardot támadd! Engem is! - mondta két döfés között.

Újból szúrt egyet, Shiro most is elütötte a kardot, de most folytatta, és támadott. Naraku arcára célzott egy ütést, de ő kitért és ugyanúgy mint az előbb Shiro, ütött egyet. Azzal az eltéréssel hogy neki sikerült a támadás. Shiro a földre esett, de nem hagyta magát: kigáncsolta támadóját aki szintén a földre esett.

- Ügyes. - mosolygott győzedelmesen Naraku. - Ezt nem kell sokáig gyakorolni már. - gondolta.

- Remek. Akkor most már csinálunk valami komolyabbat is?

- Ahogy óhajtod. Ölj meg.

Shiro kicsit meghökkent. De nem nagyon tétovázott. Nekiugrott Narakunak. Naraku szépen kikerülte az összes támadást, közben ő is leadott egy párat. Shironak egyszer sikerült megkarmolnia, bár csak a ruhája szakadt el. Így harcoltak fél órán keresztül. Shiro a végére nagyon belejött. Annyira, hogy véletlenül átdöfte Narakut a tőle elvett karddal. Rémületében hanyatt esett és eleredtek a könnyei. Szólni sem bírt. Ekkor a háta mögül megszólalt egy hang.

- Shiro! Nem szabad sírnod! Kelj föl! Néha azokat is meg kell ölnöd akikhez ragaszkodsz. - Naraku sétált mellé.